Csütörtök este hazaért Suzanne. Kimentünk elé Anthonyval a reptérre. Ez itt elég trükkös. Hiába  van összvonalas bérletünk, hiába megy oda metró, hiába van eléggé bent a városban a reptér, mégis drága szórakozás a reptérre kimenetel. Ugyanis 12$ belépő díjat szednek a metrómegállóban. Merthogy ez reptér. Ritka jelenség, de létezik az ausztrál pofátlanság. Szóval két embernek célszerű elmenni egy párhuzamos vonalon Wolli Creek-be és fogni egy taxit, ami 13$. Olcsóbb taxival.

Kiértünk a reptérre, beazonosítottuk a kijáratot, és mindketten leültünk olvasni. Aztán egy óra múlva összenéztünk, hogy esetleg nem kéne figyelni a kijáratot?, elvégre félig meglepetés, hogy kijöttünk. Elraktuk az olvasnivalót, felálltunk és abban a pillanatban megjelent Suzanne az ajtóban. Huhh.. Vicces lett volna az éjszakába nyúlóan a reptéren olvasgatni, mikor ő már rég itthon van.

Csoportosan jöttek ki, így láthattuk a teljes csapatot. 13 diáklány és a 3 tanárnő. Itt megint összenéztünk Anthonyval, hogy hát ehhez azért kell némi őrület, ennyi fiatal lánnyal elmenni Afrikába. Őrület, vagy tanári elkötelezettség. Azt mondta nem volt velük baj. Jól meg voltak ijedve. Úgy örültek az apácazárda magas kerítésének és hogy bent lapulhattak. Az biztos, hogy jó lecke lehetett ez nekik. Suzanne is 2 napig nyitogatta a csapokat, hogy "Hihetetlen. Csap. Víz folyik belőle. És iható. ÉS folyik..." Valamint kitörő örömmel fogadta a mosógép minden kattanását. "Működik. Mos!!" Afrika átírja egy kicsit az ember értékrendjét.

A rámbízott virágok közül csak hármat nyírtam ki (a húszból). Mondtam sorry, de ez végülis nem egy rossz arány. A feladat az volt, hogy az erkélyen lévő virágokat meglocsoljam. A franc se vette észre, hogy a lakásban is van kettő. Csak mikor az elhullajtott szirmok megjelentek a padlón, akkor tűnt fel. Szóval a virág szemszögéből: szárazság, aztán hirtelen özönvíz...

Szuvenírként kaptunk fejenként 3 pólót. A fehéret már megkaptuk, a színesek vasárnap lesznek elosztva. Meg azt is akkor beszéljük meg, hogy mikor megy vissza Afrikába... Nem is értem..