Szerveződik a vasárnapi I. Magyar-Tazmán túra. Az egyetemről jönnek négyen, Chris oldaláról még nem tudom hányan. Addig is még egy pár fotó az előzőről, ui. James fotóit is felraktam. Kicsit morcos vagyok ezügyben. A telefonja kb. ugyanolyan minőségű képet csinál mint az én fényképezőm. OK, sok éves a kamera, de még mindig működik, csak éppen nehéz. De most már a kompakt kamerák is HDReznek. Mindegy, ingóság-embargó van. Cipelem a fényképezőt...
Sár az van néhol, s hiába a széles út nem egyszerű kikerülni. Ilyenkor annyira nem vagány a bokán hagyott nadrág szisztéma.
Még mindig a Jeruzsálem öböl, de most már szintből. Apály.
Jelzés nem sok van, ugye az ösvény egyértelmű. De amikor kell akkor van. Tipikusan az ember elveszti az utat a sziklásabb terepen, ekkor szétnéz és meglát valahol egy oszlopot, és akkor arra. Programozónak ez persze végtelen ciklus.
Kényelmesen emelkedő út...
Majd egy kevésbé kényelmes emelkedő, itt bizony fel kell kötni agatyát..
...és még az sem elég...
...itt bizony tényleg fel kell mászni (ugye ilyenkor gondolja az ember, hogy mé' nem maradtam otthon).
Aztán felértünk a tetőre, ahol egy pad várt minket ezzel a kilátással. Itt felolvastam a megtett szakasz leírását "egy nehezebb szakasz után megpihenhetünk egy kényelmes padon" - hozzátehetnénk, hogy kivéve mikor már ül rajta 3 izzadt fickó...
Ezzel a teknőspáncél sziklával nem tudtunk mit kezdeni. Be kéne szervezni egy geológust.
Hegygerincen homokos ösvény. Szintén érdekes jelenség.
És egy víztározó a hajdanvolt gőzmozdonyoknak. Most már csak víztározó.
Banksia, ez valami csak ausztrál, hm.. virág?
