Gyakorlatilag rendszeressé vált a mindennapi este 7 órás itthoni közös vacsora. Suzanne azt mondja, hogy egyedül egyszerűen nem vacsorázik. Mondtam, hogy ezen tudok segíteni, nincs ellenemre a rendszeres főtt kaja egy pohár borral. :) A desszertet általában én szolgáltatom (tipikusan szezámmagos lapocskák)... No, szóval a héten véletlenül magyar kaját főzött. Paprikáskrumplit. No jó, volt benne kuszkusz is meg csicseriborsó, de igazi jó paprikáskrumpli íze volt. Ez azért fura, mert azt kijelentette, hogy magyar receptet soha nem fog kipróbálni, nem akar versenyre kelni a több évtizedes hazai tapasztalataimmal. 

A vacsoráknak köszönhetően teljes képem van egy katolikus lányiskola mindennapjairól. (Hál' Istennek nem lányiskolában voltam középiskolás ;). Valamint rendszeres irodalmi viták is vannak. Pl. most olvasta el második Terry Pratchett könyvét (Equal Rites) és letolt, hogy miért nem adtam oda neki hamarabb.. Szóval az ausztráliai tartózkodásom  3. pillanatában kirobbant irodalmi csata egyértelmű győzelemmel ért véget. 

Valamint újabban állandóan regényötletek vannak a fejemben, amiket elmesélek, azzal kimegy a gőz és így nem kell ilyen úri huncutságokkal, mint regényírás, időt tölteni.

Az időt jórészt a matematikai küzdelmek töltik ki. Ezen a hétvégén pl. a 127, mint prímszám szívatott meg alaposan, és még nem világos, hogy miként lehetne visszavágni..Tudom, Mersenne-prím, ez lehet a trükkje.. ;)

Erről jut eszembe, az idei nagy-ausztrál matematikai konferencia (ami tavaly ittlétem második hetében Wollongongban volt) most Ballaratban lesz. Ez Melbourne közelében van. Ami európai kiadású térképeken a lépték miatt Sydney szomszédjának tűnik, de majdnem 1000 kilométerre van. Tipikusan repül oda az ember, de mivel itt Európával ellentétben a vonatjegy ugyanannyi mint a repjegy, így vonattal fogok menni. Így alaposan végig tudom stírölni a vidéket a két nagyváros között... Szept 23-28, szóval ez már nincs is annyira messze.

Szintén utazás, a nagy januári forróság elkerülésére, szökési terv körvonalzódik, ismét az északi félteke. No jó, nem szökés, de újabb angliai kódolási tábor figyel be... Angliából meg már nem kunszt hazaugrani.

Bár ezek  még csak tervek, a jövő mozgásban van, de épp ezért aki tervezi az ausztrál látogatást ebben az időben (Vágó Úrról tudok), az szóljon, mert egyeztetni kell minél hamarabb...