A vasárnap költöztetéssel kezdődött. Szandrának kellett hirtelen dobbantania az előző helyről. Gurított is a reptérről valami a célnak tökéletesen megfelelő, de egyébként minden tekintetben szürke járgányt. Ezt aztán megpakoltuk a cuccal...hm... félig. Tisza túrás tapasztalattal még ennyit bele lehetett volna pakolni. Mindegy, így is rendkívül érdekes volt. Láthattam két különböző albérletet két különböző suburb-ben, meg gyakorolhattam a Sydney-ben navigálást. Mi sem jellemzőbb, hogy miután megjegyeztem, hogy nekem a fejemben már Sydney térképe, mondtam itt balra, majd 2 másodperccel később helyesbíteni kellett, hogy az utolsó balra, hát az valójában jobbra lett volna.. :]
A dobozmozgatásért cserébe Szandra kivitt a Bronte beach-re, ami nem túl nagy, de elég jól néz ki.
Itt ugyanis Chris búcsú barbie-jára voltam hivatalos. (szörnyű ez a barbie szó, de hát errefelé így hívják). A part mögötti füves részen a helyi önkormányzat nagy betonalapú elektromos sütögetőket épített, amin a park látogatói megsüthetik amit hoztak. No ennek nekiszaladok mégegyszer mert én sem hittem el elsőre. Bronte-n nem csak padok vannak a parkban hanem elektromos tűzhelyek is. Afféle nyilvános konyha.
A kaja után előkerült egy hordónyi cider, ami megint egy újabb típusa az otthoni italkészítésnek. A bolti ciderrel ellentétben ez egyáltalán nem volt édes.
A hűtés miatt van kukába állítva. Nyomtak bele egy patront és már lehetett is csapolni.
Az idő szép volt, az árnyékban még hideg a napon meg már meleg, de délután egyre inkább a napon volt jobb. Kora estére át is kellett települnünk a domboldalra (nem kis feladat volt a cideres hordót stabilizálni a lejtőn).
Aztán mikor a nap lement, betepültünk az egyik part házba, az egyik srác ugyanis ott lakik. Tengerpartra néző ebédlő, furdőkádba állított szörfdeszka, szóval van élet a Bronte beachen.
