Vasárnap ismét Cronullára vonatoztam volna, ha lett volna vonat. Így buszozás lett belőle, ami egyénként gyorsabb, mert van közvetlen Central-Cronulla vonatpótló busz. Itt is mint Londonban minden hétvégén leállnak a város egyik felében a vonatok, hogy rendbehozzák a síneket. Mindegy, így volt alkalmam alaposan végignézni azt az útvonalat amit múlt héten üveglapsimogatással töltöttem (iphone navigálás).
Az újabb vizit apropóját az adta, hogy végre a helyi kapcsolat is ráért egy pár órára, így abszolút megbízható idegenvezetést kaptam. Az első megálló a kurnelli olajfinomító volt.
Bec ugyanis itt dolgozik. Ez a program persze opcionális volt, de én ragaszkodtam hozzá. Gyerekkor, egercsehi kőszénbánya, műhelyek, aztán Stalker, szóval bármennyire is szörnyű, szívemhez közel áll az indusztriális tájkép. :)
Aztán kimentünk a Botany Bay kurnelli oldalára. A szokásos visszakép:
Íme a csővezeték amin bemegy a nyersolaj. Állítólag simán ráhegesztenek foltokat akkor is ha nem üres a cső. Csak menjen benne az olaj, akkor hűti a csövet.
Itt van Cook kapitány első kikötési pontjának az emlékoszlopa. Persze aztán innen átmentek a telepesek a Circular Quay-re (mer' ott jobb a Fish&Chips, haha :)
Aztán jártunk egyet a sziklákon, ahol majdnem beszorított minket a dagály, de végülis száraz lábbal megmenekültünk. No, megvolt az izgalom is.
Persze ez nem volt túra, csak afféle kirándulás. Kocsival ugráltunk egyik helyről a másikra. Az utolsó állomás persze az óceán volt, ahol most igen nagy hullámok voltak.
Érdekes szikla volt itt is bőven, itt van például egy "meghajlított".
Valamint egy szintén érdekes roncs. Ennyi marad pár év után egy teherautóból a sós-párás levegőn. A gumi bezzeg bírja.
Na, hogy ne ez legyen az utolsó kép, íme a kilátás az elő-ebédelő (gyümölcs) helyről.
Ja, Cook-ról jut eszembe. Képvicc 2 héttel ezelőttről.
cooka
